Kukoricatermesztési javaslat
Talajigény
A kukorica igényes a talaj minőségére és kultúrállapotára.
A legnagyobb termések a kedvező vízgazdálkodású, jó tápanyagellátottságú, könnyen felmelegedő, levegős, mélyrétegű vályogtalajon /csernozjom, réti csernozjom, barna erdőtalaj, csernozjom barna erdőtalaj/ érhetők el. Ezeken a talajokon képesek a növények az időjárási lehetőségeket a leginkább realizálni és a szélsőséges hatásokat tompítani.
Más talajtípusokon is el lehet érni jó termést, de kisebb valószínűséggel.
Kedvezőtlenek: - homoktalajok / megfelelő csapadékellátás mellett a humuszos
homokok megfelelőek is lehetnek/.
- belvizes területek /ezeken a területeken hamar felsárgul, kipusztul a
kukorica mert a levegő ellátásra érzékeny/.
- kavicsos és homokos talajok / nem tudják a vizet és a tápanyagot jól
megtartani/.
- agyagtalajok / közülük azok kedvezőtlenek amelyeknek rossz a víz és a
levegőgazdálkodásuk/.
A talajtípuson kívül az elérhető termés nagyságát befolyásolja még a talajszerkezet, a víz és a hőellátottság, valamint a víztartó képesség is. Különösen fontos, hogy jó legyen a talaj kultúrállapota és a tápanyagellátása is.
Elővetemény
A kukorica az előveteményekre nem érzékeny növény, de fontos, hogy az őszi mélyművelésre időben kerüljön sor. Önmaga után évekig termeszthető, de ezt maximum három évig javasoljuk.
Legjobb előveteményei azok a növények, amik jó táperőben hagyják vissza a talajt /pl:pillangósok/.
Leggyakoribb előveteménye – a vetésterületi nagyságrendből adódóan az őszi búza, és önmaga.
Talajelőkészítés
Cél az hogy a legfontosabb termelőeszközt, a termőtalajt, a lehető legkedvezőbb álla-potba hozzuk az elvetésre kerülő kukoricamag csírázásához, növekedéséhez és fejlődéséhez.
Az okszerű talajművelést meghatározza az elővetemény, a talaj típusa, a rendelkezésre álló erő-, és munkagépek, valamint az az elv, hogy ésszerű energia-, és költségfelhaszná-lással és a lehető legkisebb műveleti számmal oldjuk meg ezt a feladatot.
Fontos, hogy az őszi művelés
-
a talaj felszínén ne hagyjon tarló és szármaradványokat
-
segítse elő a gyomok és a kártevők írtását
-
fogadja be a csapadékot és segítse elő annak tárolását
Nyáron betakarított elővetemények után, tarlóhántás és annak lezárása szükséges, azt követően pedig a hántott tarlót gyommentesen tartjuk, majd őszi szántást végzünk.
Ősszel betakarított elővetemények után a szárzúzást követően végezzük el a szántást.
Tömődött talaj esetén indokolt az altalajlazítás, amit egyébként minden tömörödésre hajlamos talajon négyévente célszerű elvégezni.
Tavasszal, amint lehet, talajlezárást végzünk, majd vetés előtt 7-10 nappal magágyat ké- szítünk.
Tápanyagellátás
A tápanyagszükséglet megállapításakor figyelembe kell venni:
-
a talaj tápanyagellátottságát
-
a kukorica tápanyagigényét
-
a tervezett termés mennyiségét
A szükséges műtrágya mennyiség meghatározásának lépései:
-
Meghatározzuk, hogy az adott táblánk melyik szántóföldi termőhelyhez tartozik
Szántóföldi termőhely száma Neve
-
Csernozjom talajok
-
Barna erdőtalajok
-
Kötött réti talajok és glejes erdőtalajok
-
Homok és laza talajok
-
Szikes talajok
-
Sekély rétegű, erodált talajok
-
A talajvizsgálati eredmények alapján meghatározzuk, hogy a táblánknak milyen a tápanyagellátottsága N, P2O5 és K2O tartalma.
-
Igen jó
-
jó
-
közepes
-
gyenge
-
igen gyenge
|
A talaj humusztartalmának határértékei / a nitrogén ellátottság megítéléséhez /. |
||||||
|
Szántóföldi termőhely |
KA |
Humusz % |
||||
|
Igen gyenge |
Gyenge |
Közepes |
Jó |
Igen jó |
||
|
I. |
> 42 |
< 2,0 |
2,01-2,40 |
2,41-3,00 |
3,01-4,00 |
> 4,01 |
|
< 42 |
< 1,5 |
1,51-1,90 |
1,91-2,50 |
2,51-3,50 |
> 3,51 |
|
|
II. |
> 38 |
< 1,5 |
1,51-1,90 |
1,91-2,50 |
2,51-3,50 |
> 3,51 |
|
< 38 |
< 1,2 |
1,21-1,50 |
1,51-2,00 |
2,01-3,00 |
> 3,01 |
|
|
III. |
> 50 |
< 2,0 |
2,01-2,50 |
2,51-3,30 |
3,31-4,50 |
> 4,51 |
|
< 50 |
< 1,6 |
1,61-2,00 |
2,01-2,80 |
2,81-4,00 |
> 4,01 |
|
|
IV. |
> 30 |
< 0,7 |
0,71-1,00 |
1,01-1,50 |
1,50-2,50 |
> 2,51 |
|
< 30 |
< 0,4 |
0,41-0,70 |
0,71-1,20 |
1,21-2,00 |
> 2,01 |
|
|
V. |
> 50 |
< 1,8 |
1,81-2,30 |
2,31-3,10 |
3,11-4,00 |
> 4,01 |
|
< 50 |
< 1,4 |
1,41-1,80 |
1,81-2,60 |
2,61-3,50 |
> 3,51 |
|
|
VI. |
> 42 |
< 1,3 |
1,31-1,70 |
1,71-2,40 |
2,41-3,30 |
> 3,31 |
|
< 42 |
< 0,8 |
0,81-1,21 |
1,21-1,90 |
1,91-2,80 |
> 2,81 |
|
|
MÉM NAK |
||||||
|
A talaj oldható káliumtartalmának határértékei / a felvehető K ellátottság megítéléséhez /. |
||||||
|
Szántóföldi termőhely |
KA |
Al-oldható K2O /ppm/ |
||||
|
Igen gyenge |
Gyenge |
Közepes |
Jó |
Igen jó |
||
|
I. |
> 42 |
< 100 |
101-160 |
161-240 |
241-350 |
> 351 |
|
< 42 |
< 80 |
81-130 |
131-200 |
201-300 |
> 301 |
|
|
II. |
> 38 |
< 90 |
91-140 |
141-210 |
211-300 |
> 301 |
|
< 38 |
< 60 |
61-100 |
101-160 |
161-250 |
> 251 |
|
|
III. |
> 50 |
< 150 |
151-250 |
251-380 |
381-500 |
> 501 |
|
< 50 |
< 120 |
121-200 |
201-330 |
331-450 |
> 451 |
|
|
IV. |
> 30 |
< 90 |
91-120 |
121-160 |
161-220 |
> 221 |
|
< 30 |
< 50 |
51-80 |
81-120 |
121-180 |
> 181 |
|
|
V. |
> 50 |
< 200 |
201-280 |
281-400 |
401-550 |
> 551 |
|
< 50 |
< 150 |
151-230 |
231-330 |
331-450 |
> 451 |
|
|
VI. |
> 42 |
< 120 |
121-160 |
161-220 |
221-300 |
> 301 |
|
< 42 |
< 80 |
81-120 |
121-180 |
181-250 |
> 251 |
|
|
MÉM NAK |
||||||
|
A talaj oldható foszfortartalmának határértékei /a felvehető foszfor ellátottság megítéléséhez /. |
||||||
|
Szántóföldi termőhely |
Karbonátosság /CaCO3 %/ |
Al-oldható P2O5 /ppm/ |
||||
|
Igen gyenge |
Gyenge |
Közepes |
Jó |
Igen jó |
||
|
I. |
> 1 |
< 50 |
51-90 |
91-150 |
151-250 |
> 251 |
|
< 1 |
< 40 |
41-80 |
81-130 |
131-200 |
> 201 |
|
|
II. |
> 1 |
< 40 |
41-70 |
71-120 |
121-200 |
> 201 |
|
< 1 |
< 30 |
31-60 |
61-100 |
101-160 |
> 161 |
|
|
III. |
> 1 |
< 40 |
41-70 |
71-110 |
111-180 |
> 181 |
|
< 1 |
< 30 |
31-60 |
61-100 |
101-150 |
> 151 |
|
|
IV. |
> 1 |
< 50 |
51-80 |
81-130 |
131-250 |
> 251 |
|
< 1 |
< 30 |
31-60 |
61-100 |
101-200 |
> 201 |
|
|
V. |
> 1 |
< 40 |
41-70 |
71-120 |
121-180 |
> 181 |
|
< 1 |
< 30 |
31-60 |
61-100 |
101-140 |
> 141 |
|
|
VI. |
> 1 |
< 50 |
51-80 |
81-130 |
131-200 |
> 201 |
|
< 1 |
< 30 |
31-60 |
61-100 |
101-150 |
> 151 |
|
|
MÉM NAK |
||||||
-
Az utóbbi öt év eredményeiből kiindulva megtervezzük az elérendő termésszintet, és a táblázat segítségével kiszámoljuk a kukorica tápanyagigényét.
|
A kukorica tápanyagigénye |
||||||
|
Szántóföldi termőhely |
Hatóanyag, kg/t termés |
A talaj tápanyagellátottsága |
||||
|
Igen gyenge |
Gyenge |
Közepes |
Jó |
Igen jó |
||
|
I. |
N |
33 |
30 |
26 |
20 |
19 |
|
P2O5 |
23 |
19 |
15 |
11 |
9 |
|
|
K2O |
30 |
28 |
23 |
17 |
10 |
|
|
II. |
N |
35 |
32 |
28 |
24 |
20 |
|
P2O5 |
24 |
21 |
15 |
12 |
10 |
|
|
K2O |
32 |
30 |
25 |
19 |
11 |
|
|
III. |
N |
36 |
33 |
29 |
25 |
19 |
|
P2O5 |
23 |
19 |
17 |
14 |
9 |
|
|
K2O |
32 |
28 |
24 |
19 |
9 |
|
|
IV. |
N |
37 |
35 |
31 |
27 |
23 |
|
P2O5 |
25 |
23 |
17 |
15 |
12 |
|
|
K2O |
36 |
33 |
29 |
23 |
13 |
|
|
V. |
N |
36 |
32 |
29 |
24 |
17 |
|
P2O5 |
23 |
20 |
18 |
16 |
11 |
|
|
K2O |
33 |
29 |
24 |
20 |
17 |
|
|
VI. |
N |
36 |
31 |
28 |
25 |
21 |
|
P2O5 |
25 |
21 |
19 |
15 |
12 |
|
|
K2O |
31 |
28 |
25 |
23 |
10 |
|
Vetése
A vetést megfelelően fölmelegedett, aprómorzsás, üllepedett magágyba végezzük. Fontos, hogy a vetőmag számára a csírázáshoz és a kezdeti fejlődéshez megfelelő nedvesség és tápanyag álljon rendelkezésre. A vetést és annak előkészítését kifogástalanul kell elvégeznünk, mert az ekkor, és előtte elkövetett hibák jelentős hátrányt okozhatnak a növények számára, ami terméskieséssel jár-hat.
A vetés ideje alapvetően a talaj hőmérsékletétől és a naptári időszaktól függ.
Cél, hogy a kukorica a tenyészidőszak alatt rendelkezésre álló vízből és hőből minél többet tudjon a termésképzésre fordítani, ezért fontos, hogy a kukorica vetését az előbbiek figyelembe vételével a lehető legkorábban kezdjük el. Ez az időpont az Észak-Nyugati országrészben évjára-tonként más és más időpontban lehetséges. Az utóbbi években jellemzően április első és második dekádjában volt ez megvalósítható.
A vetés megkezdéséhez támpontot tud adni a vetőágy 5-7 cm-es mélységében április hónapban reggel 8-kor mért talajhőmérséklet is.
-
Homokos talajon 8-9 Co
-
Közép kötött talajon 10 Co
-
Agyag talajon 11-12 Co –os hőmérséklet esetén
megkezdhető a vetés.
A korai vetés megköveteli, hogy a vetőmag kiváló hidegtűrőképességgel rendelkezzen.
Hibridválasztás
Fontos szempont, hogy a vetéstervbe illeszkedően a térség hőellátottságához igazodó, a tervezett betakarítás idejére megfelelően beérő tenyészidejű hibridet vessünk. Abban az esetben ha a kukorica után őszi búzát tervezünk vetni, akkor célszerű a FAO 300-330-as hib-
ridek közül válsztani. Ekkor van a legnagyobb esélyünk arra, hogy átlagos időjárás esetén október első felében megfelelő víztartalommal takaríthatjuk be a kukoricánkat, és még októberben elvethetjük az őszi búzát.
Akkor ha áthúzódhat az aratás október második felére ill. tovább a javasolt érésidő tartomány a FAO 350-390-es hibridek csoportja, mivel az évjáratok többségében a mi térségünkben ennél az éréscsoport tartománynál lehet elérni a termés maximumot megfe-lelő betakarítási vízszázalék mellett.
Vannak évjáratok, melyekben a FAO 400-as hibridek hozzák a csúcstermést, viszont ekkor már nő a kockázata annak, hogy akár jelentősen magasabb / 3-8% / betakarítási víztöbblettel kell kalkulálnunk.
A tőszám meghatározásánál célszerű figyelembe venni a hibridtulajdonosok ajánlásait, de a következők szerint is eljárhatunk:
Érésidő Tervezett tőszám/ha
FAO 250-330 76.000-78.000
FAO 340-390 73.000-75.000
FAO 400-450 69.000-72.000
FAO 460-490 65.000-68.000
A kivetendő magszám meghatározásánál fontos figyelembe venni a magágy minőségét, a vetőmag csíra %-át és hidegtűrő képességét, valamint a vetés idejét is.
Tőszám-, tőtávkalkulátor
A sortáv és a ha-onkénti vetendő tőszám ismeretében megkapjuk a vetendő magok közötti elméleti tőtávolságot cm-ben. A kalkulátort használhatjuk visszafelé is. A sortáv és a tőtáv ismere-tében megkapjuk a ha-onkénti tőszámot.
|
Hektáronként vetett magszám (db) |
||||||||||
|
Sortáv (cm) |
66.000 |
68.000 |
70.000 |
72.000 |
74.000 |
76.000 |
78.000 |
80.000 |
82.000 |
84.000 |
|
tőtáv (cm) |
tőtáv (cm) |
tőtáv (cm) |
tőtáv (cm) |
tőtáv (cm) |
tőtáv (cm) |
tőtáv (cm) |
tőtáv (cm) |
tőtáv (cm) |
tőtáv (cm) |
|
|
70 |
21,65 |
21,01 |
20,41 |
19,84 |
19,31 |
18,8 |
18,32 |
17,86 |
17,42 |
17,01 |
|
75 |
20,2 |
19,61 |
19,05 |
18,52 |
18,02 |
17,54 |
17,09 |
16,67 |
16,26 |
15,87 |
|
76,2 |
19,88 |
19,3 |
18,75 |
18,23 |
17,73 |
17,27 |
16,82 |
16,4 |
16 |
15,62 |
