Kukoricatermesztési javaslat

Kukoricatermesztési javaslat

Talajigény

     A kukorica igényes a talaj minőségére és kultúrállapotára.

     A legnagyobb termések a kedvező vízgazdálkodású, jó tápanyagellátottságú, könnyen felmelegedő, levegős, mélyrétegű vályogtalajon /csernozjom, réti csernozjom, barna erdőtalaj, csernozjom barna erdőtalaj/ érhetők el. Ezeken a talajokon képesek a növények az időjárási lehetőségeket a leginkább realizálni és a szélsőséges hatásokat tompítani.

     Más talajtípusokon is el lehet érni jó termést, de kisebb valószínűséggel.    

    

     Kedvezőtlenek: -   homoktalajok / megfelelő csapadékellátás mellett a humuszos            

                                                                       homokok megfelelőek is lehetnek/.

- belvizes területek /ezeken a területeken hamar felsárgul, kipusztul a              

                                 kukorica mert a levegő ellátásra érzékeny/.

-   kavicsos és homokos talajok / nem tudják a vizet és a tápanyagot jól  

                                 megtartani/.

-  agyagtalajok / közülük azok kedvezőtlenek amelyeknek rossz a víz és a                    

                               levegőgazdálkodásuk/.

A talajtípuson kívül az elérhető termés nagyságát befolyásolja még a talajszerkezet, a víz és a hőellátottság, valamint a víztartó képesség is. Különösen fontos, hogy jó legyen a talaj kultúrállapota és a tápanyagellátása is.

Elővetemény

     A kukorica az előveteményekre nem érzékeny növény, de fontos, hogy az őszi mélyművelésre időben kerüljön sor. Önmaga után évekig termeszthető, de ezt maximum három évig javasoljuk.

     Legjobb előveteményei azok a növények, amik   jó táperőben hagyják vissza a   talajt   /pl:pillangósok/.

     Leggyakoribb előveteménye – a vetésterületi nagyságrendből adódóan az őszi búza, és önmaga.

Talajelőkészítés

     Cél az hogy a legfontosabb termelőeszközt, a termőtalajt, a lehető legkedvezőbb álla-potba hozzuk az elvetésre kerülő kukoricamag csírázásához, növekedéséhez és fejlődéséhez.

       Az okszerű talajművelést meghatározza az elővetemény, a talaj típusa, a rendelkezésre álló erő-, és munkagépek, valamint az az elv, hogy ésszerű energia-, és költségfelhaszná-lással és a lehető legkisebb műveleti számmal oldjuk meg ezt a feladatot.

     Fontos, hogy az őszi művelés

  • a talaj felszínén ne hagyjon tarló és szármaradványokat

  • segítse elő a gyomok és a kártevők írtását

  • fogadja be a csapadékot és segítse elő annak tárolását

     Nyáron betakarított elővetemények után, tarlóhántás és annak lezárása szükséges, azt követően pedig   a hántott tarlót gyommentesen tartjuk, majd őszi szántást végzünk.

     Ősszel betakarított elővetemények után a szárzúzást követően végezzük el a szántást.

     Tömődött talaj esetén indokolt az altalajlazítás, amit egyébként minden tömörödésre hajlamos talajon négyévente célszerű elvégezni.

     Tavasszal, amint lehet, talajlezárást végzünk, majd vetés előtt 7-10 nappal magágyat ké- szítünk.

Tápanyagellátás  

     A tápanyagszükséglet megállapításakor figyelembe kell venni:

  • a talaj tápanyagellátottságát

  • a kukorica tápanyagigényét

  • a tervezett termés mennyiségét

     A szükséges műtrágya mennyiség meghatározásának   lépései:

                                    

  1. Meghatározzuk, hogy az adott táblánk melyik szántóföldi termőhelyhez tartozik

    Szántóföldi termőhely száma                                             Neve

  1.                                                Csernozjom talajok

  2.                                                Barna erdőtalajok

  3.                            Kötött réti talajok és glejes erdőtalajok

  4.                                              Homok és laza talajok

  5.                                                      Szikes talajok

  6.                                     Sekély rétegű, erodált talajok

  1. A talajvizsgálati eredmények alapján meghatározzuk, hogy a táblánknak milyen a tápanyagellátottsága N, P2O5 és K2O tartalma.  

                                      

  • Igen jó

  • közepes

  • gyenge

  • igen gyenge

A talaj   humusztartalmának határértékei / a nitrogén ellátottság megítéléséhez /.

             

Szántóföldi termőhely

KA

Humusz   %

Igen gyenge

Gyenge

Közepes

Igen jó

I.

> 42

< 2,0

2,01-2,40

2,41-3,00

3,01-4,00

> 4,01

< 42

< 1,5

1,51-1,90

1,91-2,50

2,51-3,50

> 3,51

II.

> 38

< 1,5

1,51-1,90

1,91-2,50

2,51-3,50

> 3,51

< 38

< 1,2

1,21-1,50

1,51-2,00

2,01-3,00

> 3,01

III.

> 50

< 2,0

2,01-2,50

2,51-3,30

3,31-4,50

> 4,51

< 50

< 1,6

1,61-2,00

2,01-2,80

2,81-4,00

> 4,01

IV.

> 30

< 0,7

0,71-1,00

1,01-1,50

1,50-2,50

> 2,51

< 30

< 0,4

0,41-0,70

0,71-1,20

1,21-2,00

> 2,01

V.

> 50

< 1,8

1,81-2,30

2,31-3,10

3,11-4,00

> 4,01

< 50

< 1,4

1,41-1,80

1,81-2,60

2,61-3,50

> 3,51

VI.

> 42

< 1,3

1,31-1,70

1,71-2,40

2,41-3,30

> 3,31

< 42

< 0,8

0,81-1,21

1,21-1,90

1,91-2,80

> 2,81

             
           

MÉM NAK

A talaj   oldható káliumtartalmának   határértékei / a felvehető K ellátottság megítéléséhez /.

             

Szántóföldi termőhely

KA

Al-oldható K2O /ppm/

Igen gyenge

Gyenge

Közepes

Igen jó

I.

> 42

< 100

101-160

161-240

241-350

> 351

< 42

< 80

81-130

131-200

201-300

> 301

II.

> 38

< 90

91-140

141-210

211-300

> 301

< 38

< 60

61-100

101-160

161-250

> 251

III.

> 50

< 150

151-250

251-380

381-500

> 501

< 50

< 120

121-200

201-330

331-450

> 451

IV.

> 30

< 90

91-120

121-160

161-220

> 221

< 30

< 50

51-80

81-120

121-180

> 181

V.

> 50

< 200

201-280

281-400

401-550

> 551

< 50

< 150

151-230

231-330

331-450

> 451

VI.

> 42

< 120

121-160

161-220

221-300

> 301

< 42

< 80

81-120

121-180

181-250

> 251

             
           

MÉM NAK

A talaj   oldható foszfortartalmának   határértékei /a felvehető foszfor ellátottság   megítéléséhez /.

             

Szántóföldi termőhely

Karbonátosság /CaCO3 %/

Al-oldható P2O5 /ppm/

Igen gyenge

Gyenge

Közepes

Igen jó

I.

> 1

< 50

51-90

91-150

151-250

> 251

< 1

< 40

41-80

81-130

131-200

> 201

II.

> 1

< 40

41-70

71-120

121-200

> 201

< 1

< 30

31-60

61-100

101-160

> 161

III.

> 1

< 40

41-70

71-110

111-180

> 181

< 1

< 30

31-60

61-100

101-150

> 151

IV.

> 1

< 50

51-80

81-130

131-250

> 251

< 1

< 30

31-60

61-100

101-200

> 201

V.

> 1

< 40

41-70

71-120

121-180

> 181

< 1

< 30

31-60

61-100

101-140

> 141

VI.

> 1

< 50

51-80

81-130

131-200

> 201

< 1

< 30

31-60

61-100

101-150

> 151

             
           

MÉM NAK

  1. Az utóbbi öt év eredményeiből kiindulva megtervezzük az elérendő termésszintet, és a táblázat segítségével kiszámoljuk a kukorica tápanyagigényét.

A kukorica   tápanyagigénye

             

Szántóföldi termőhely

Hatóanyag, kg/t termés

A   talaj tápanyagellátottsága

Igen gyenge

Gyenge

Közepes

Igen jó

I.

N

33

30

26

20

19

P2O5

23

19

15

11

9

K2O

30

28

23

17

10

II.

N

35

32

28

24

20

P2O5

24

21

15

12

10

K2O

32

30

25

19

11

III.

N

36

33

29

25

19

P2O5

23

19

17

14

9

K2O

32

28

24

19

9

IV.

N

37

35

31

27

23

P2O5

25

23

17

15

12

K2O

36

33

29

23

13

V.

N

36

32

29

24

17

P2O5

23

20

18

16

11

K2O

33

29

24

20

17

VI.

N

36

31

28

25

21

P2O5

25

21

19

15

12

K2O

31

28

25

23

10

Vetése

       A vetést megfelelően fölmelegedett, aprómorzsás, üllepedett magágyba végezzük. Fontos, hogy a vetőmag számára a csírázáshoz és a kezdeti fejlődéshez megfelelő nedvesség és tápanyag álljon rendelkezésre. A vetést és annak előkészítését kifogástalanul kell elvégeznünk, mert az ekkor, és előtte elkövetett hibák jelentős hátrányt okozhatnak a növények számára, ami terméskieséssel jár-hat.

     A vetés ideje alapvetően a talaj hőmérsékletétől és a naptári időszaktól függ.

     Cél, hogy a kukorica a tenyészidőszak alatt rendelkezésre álló vízből és hőből minél többet tudjon a termésképzésre fordítani, ezért fontos, hogy a kukorica vetését az előbbiek figyelembe vételével a lehető legkorábban kezdjük el. Ez az időpont az Észak-Nyugati országrészben évjára-tonként más és más időpontban lehetséges. Az utóbbi években jellemzően április első és második dekádjában volt ez megvalósítható.

     A vetés megkezdéséhez támpontot tud adni a vetőágy 5-7 cm-es mélységében április hónapban reggel 8-kor mért talajhőmérséklet is.

  • Homokos talajon 8-9 Co

  • Közép kötött talajon 10 Co

  • Agyag talajon 11-12 Co –os hőmérséklet esetén

megkezdhető a vetés.

     A korai vetés megköveteli, hogy a vetőmag kiváló hidegtűrőképességgel rendelkezzen.

Hibridválasztás

       Fontos szempont, hogy a vetéstervbe illeszkedően a térség hőellátottságához igazodó, a tervezett betakarítás idejére megfelelően beérő tenyészidejű hibridet vessünk. Abban az esetben ha a kukorica után őszi búzát tervezünk vetni, akkor célszerű a FAO 300-330-as hib-

ridek közül válsztani. Ekkor van a legnagyobb esélyünk arra, hogy átlagos időjárás esetén október első felében megfelelő víztartalommal takaríthatjuk be a kukoricánkat, és még októberben elvethetjük az őszi búzát.

     Akkor ha áthúzódhat az aratás október második felére ill. tovább a javasolt érésidő tartomány a FAO 350-390-es hibridek csoportja, mivel az évjáratok többségében a mi térségünkben ennél az éréscsoport tartománynál lehet elérni a termés maximumot megfe-lelő betakarítási vízszázalék mellett.

     Vannak évjáratok, melyekben a FAO 400-as hibridek hozzák a csúcstermést, viszont ekkor már nő a kockázata annak, hogy akár jelentősen magasabb   / 3-8% / betakarítási víztöbblettel kell kalkulálnunk.

     A tőszám meghatározásánál célszerű figyelembe venni a hibridtulajdonosok ajánlásait, de a következők szerint is eljárhatunk:

                                         Érésidő                           Tervezett tőszám/ha

FAO 250-330                      76.000-78.000

FAO 340-390                       73.000-75.000

FAO 400-450                      69.000-72.000

FAO 460-490                       65.000-68.000

     A kivetendő magszám meghatározásánál fontos figyelembe venni a magágy minőségét, a vetőmag csíra %-át és hidegtűrő képességét, valamint a vetés idejét is.

                                

Tőszám-, tőtávkalkulátor

       A sortáv és a ha-onkénti vetendő tőszám ismeretében megkapjuk a vetendő magok közötti elméleti tőtávolságot cm-ben. A kalkulátort használhatjuk visszafelé is. A sortáv és a tőtáv ismere-tében megkapjuk a ha-onkénti tőszámot.

 

Hektáronként vetett   magszám (db)

Sortáv (cm)

66.000

68.000

70.000

72.000

74.000

76.000

78.000

80.000

82.000

84.000

 

tőtáv (cm)

tőtáv (cm)

tőtáv (cm)

tőtáv (cm)

tőtáv (cm)

tőtáv (cm)

tőtáv (cm)

tőtáv (cm)

tőtáv (cm)

tőtáv (cm)

70

21,65

21,01

20,41

19,84

19,31

18,8

18,32

17,86

17,42

17,01

75

20,2

19,61

19,05

18,52

18,02

17,54

17,09

16,67

16,26

15,87

76,2

19,88

19,3

18,75

18,23

17,73

17,27

16,82

16,4

16

15,62

Joomla templates by Joomlashine